Amerikában a szocializmus szelleme kísért. Hirtelen – szinte a semmiből – szocia­listák jelentek meg: Alexandria Ocasio-­Cortez, Rashida Tlaib, Ilhan Omar, Bernie Sanders. Egy politikai pártot pedig mágnesként vonzza magához a szocia liz mus eszméje. Ez megdöbbentő, hiszen a szocializmus – talán vitán felül – a történelem leginkább hitelét vesztett ideológiája. 
A szocializmus ráadásul sokkal rövidebb idő alatt vált hiteltelenné, mint a rabszol­gaság, amely évszázadokon, sőt évezredeken keresztül fennállt, mielőtt a közgon­dolkozás megváltozott volna és széles körben elfogadottá vált, hogy az a kizsákmá­nyolás egy minden ízében gonosz és zsarnoki rendszere. A szocializmus kezdete 1917-­re datálható, amikor Lenin megalapította a világ első szocialista államát – így ennek az eszmének a fennállása egy jóval rövidebb történelmi időszakot ölel fel.  A szocializmus a világ számos pontján mondott csődöt – az ideológia az elnyo­más és a rabság rendszereit termelte ki.
Ma senki sem gondolja komolyan, hogy a rabszolgaságot „egy kiválóbb formában” újra be kellene vezetni. Nevetséges lenne azt mondani, hogy „a rabszolgaság kudar­ca a megvalósítás sikertelenségére vezethető vissza. De majd most sikerre visszük!” Pedig ma, Amerikában, visszatérőben van a szocializmus utópiája, és pontosan ezzel a felkiáltással: majd most jól fogjuk csinálni! Komoly emberek állnak ki az illúzió mellett; kulturális termékeken keresztül magasztalják fel; és az egyik nagy politikai párt agresszívan harcol a megvalósításáért. Hogyan lehetséges ez? A szocializmusról olyan képet festenek, mintha annak semmiért sem kellene elnézést kérnie.