Amikor 1995-ben kiléptem a Manhattan együttesből, nem tudtam folytatni az énekesi pályát. Valahogy nem találtam azt az üzenetet, amiről szívesen énekeltem volna az embereknek. A nagy változás 1999-ben történt, amikor életemben először hallgattam egy olyan lemezt, amelyen teljes szívből az Élő Istent magasztalták – kitűnő dalokkal. Korábban sohasem éreztem, hogy a zene ilyen örömet és szabadságot sugárzott volna. Ez teljesen megváltoztatta a zenéről és egyben az életről alkotott véleményemet is. A zenét többé nem tudtam hétköznapi, átlagos szinten kezelni, és megértettem, hogy Jézus a dalokon keresztül is tudja hívni az embereket az Istennel való közösségbe. Ő más területeken is olyan meggyőzően avatkozott be az életembe, hogy nem volt kérdés, mit tegyek: engedtem a hívásának és megtértem... Azóta egy olyan nagyszerű